Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek a Monetáris Tanács új tagjai – értesült a Bloomberg. A következő hetekben két jelenlegi tagnak, Parragh Biankának és Kocziszky Györgynek is lejár a hatéves mandátuma, őket válthatják az új tagok.
Az iparosodott országok szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az inflációs sokk enyhülése folytán javította a világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. A novemberben jelzett 2,2 százalék helyett 2,6 százalékos növekedést vár az idei évben, a jövő évre pedig a korábban jelzett 2,7 százalékos helyett 2,9 százalékos világgazdasági bővülést vár a friss prognózis szerint.
Már majdnem elfelejtettük, milyen érzés reggel úgy felkelni, hogy a forintért kell aggódnunk, hiszen az utóbbi hónapok sokkal inkább az erősödésről szóltak a magyar deviza piacán. Aztán az amerikai bankcsődök hírére elindult piaci kockázatkerülés bebizonyította, hogy a 18 százalékos irányadó kamat mellett is lehet sérülékeny a magyar deviza, újra meg kellett barátkoznunk a 400-as euróárfolyammal. Valószínűleg a következő napokban kiderülhet, hogy egy néhány napos piaci pánikról van szó vagy valami komolyabb alakul a gazdaságban, ez pedig a forint további sorsát is nagyban befolyásolhatja.
Mark Zandi, a Moody's Analytics vezető közgazdásza úgy véli, hogy a Federal Reserve valószínűleg nem fog kamatot emelni a márciusi ülésén, mivel a közelmúltbeli bankcsődök körül rengeteg a bizonytalanság - írja a CNBC. Korábban a Goldman Sachs is a kamatemelések márciusi leállítását prognosztizálta, a piac azonban 25 bázispontos emelést áraz jövő hétre.
A címben feltett kérdés szűk egy hét leforgása alatt teljesen más értelmet nyert. Ezért hát a válasz is a címben. Így lesz a sztárból hullócsillag. És ha van bármi tanulsága az elmúlt napoknak, az az, hogy a forint továbbra is rendkívüli mértékben kitett a globális eseményeknek. Na és persze az, hogy az extrém magas kamat nélkül a forint aligha lett volna képes egy ilyen év eleji ralira.
A Nomura szakemberei szerint az amerikai bankrendszer utóbbi napokban felszínre került problémái miatt márciusban 25 bázisponttal csökkenti majd az irányadó kamatot a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, illetve leállítja mérlegének zsugorítását a jegybank.
Kevesebb mint egy hét alatt csődölt be a kriptopiaci finanszírozás két rendkívül fontos szereplője, valamint a technológiai fókuszú startupok egyik legnagyobb hitelező bankja. Az események felpörgését látva közbelépett az amerikai szövetségi kormány hogy fedezetet nyújtson a bankok betéteseinek, ennek hatására nagyot emelkedtek a kriptovaluta-jegyzések tegnap. De mégis mi folyik itt, lehet beszélni rendszerszintű problémákról? Mit jelent a három hitelintézet bukása a kriptopiac számára? Mi lesz így a bitcoinnal?
Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt a jövő évi költségvetésről, az inflációról, a forint árfolyamáról és a különadókról is az Indexnek adott interjújában.
Februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. Ezzel valószínűleg a januári áremelkedés volt a csúcs, komolyabb esés viszont várhatóan csak az év második felében jön majd.
Jerome Powell szavait követően hamar elromlott a hangulat a tőzsdéken, miután az amerikai jegybankelnök szigorú üzeneteket fogalmazott meg a monetáris politikával kapcsolatban, és közölte, hogy a kamatszint valószínűleg magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. Az események hatására erősödni kezdett a dollár, a befektetők pedig immáron 50 bázispontos kamatemelést áraznak a Fed soron következő, március 22.-i kamatdöntő ülése előtt. Az esés a részvénypiacok után a nemesfémek piacára is átterjedt: alaposan megütötték az aranyat és az ezüstöt is, így tehát a hangulat romlásával ezúttal sem volt hova menekülni a befektetőknek.
Nagyon valószínűtlen, hogy az európai gazdaság idén recesszióba süllyed, de a növekedés még jövőre is kifejezetten alacsony lehet - árulták el a Portfolio által megkérdezett európai közgazdászok. Az elemzők válaszukban a pozitív kockázatok között kiemelték a kínai újranyitást, a monetáris szigorítás ugyanakkor erősen visszafogja majd a növekedést. Az a monetáris szigorítás, amellyel szemben egyébként még mindig nagy a bizonytalanság, az eurózóna inflációjának alakulását és az amerikai folyamatokat ugyanis még nagyon nehéz előre látni. Ugyanez igaz az euró árfolyamára és a kötvényhozamokra is.
A jegybankok vesztesége, és negatív tőke melletti működése nem újkeletű jelenség. A témakör az utóbbi időszakban azonban több szempontból is új relevanciát nyert. Míg korábban elsősorban a fejlődő és feltörekvő országok jegybankjait érintette, az utóbbi hónapokban már a globálisan meghatározó jegybankok kapcsán vált aktuálissá. A veszteségek nem függetleníthetőek az elmúlt másfél évtized intenzív mennyiségi könnyítéseitől (QE), melyekkel az alacsony infláció emeléséért küzdöttek, szemben a mai magas inflációs helyzettel. A siker korlátozott volt, s ezzel egyidőben a jegybankokba vetett bizalom is csökkenésnek indult, amin nem javított az sem, hogy az infláció megjelenését követően a kamatemelések a vártnál ismét lassabban hozták el az inflációs fordulatot. Mindeközben a korábbi időszak olcsó pénzének egy újabb társadalmi költségével szembesülünk: a jegybanki veszteségek idővel a kormányzati költségvetéseket terhelik. Innen pedig csak egy lépés, hogy az adófizetők költségévé váljon, és mindezek következtében sérüljön a jegybanki függetlenség és hitelesség.
Az ismert közgazdász, Nouriel Roubini arra figyelmeztetett, hogy a „kemény landolás” veszélye fenyegeti a világgazdaságot, mivel a fejlett gazdaságokban a jegybankok kitartanak a tartósan magas infláció elleni küzdelemben - írja a Bloomberg.
A török infláció egy éves mélypontra csökkent februárban, de még így is rendkívül magas. A földrengés miatti állami költekezés és a laza monetáris politikai miatt azonban begyorsulhat az áremelkedés - írja a Bloomberg.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
Már elérhető a Portfolio Checklist szerdai adása. Az adás első részében arról volt szó, hogy miért zavarta meg az elemzőket Virág Barnabásnak az MNB alelnökének, a keddi kamatdöntést követő értékelője, mikor csökkenhet az irányadó kamat és mi lesz ennek a következménye. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második rész témája, hogy Törökország belpolitikai botrányoktól, egészen elképesztő mutyiktól hangos három héttel a földrengés után úgy, hogy hamarosan választások lesznek. Kikezdi-e Erdogan hatalmát ez a helyzet? Erről Kerekes Miklóssal, a Portfolio globál rovatának elemzőjével beszélgetünk.
Ellentétesen látják az elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntését követő tájékoztatását. Van olyan szakértő, aki szerint a jegybank "galamb irányba" (várható kamatcsökkentés) mozdult el a kamatok kapcsán, de olyan is, aki szerint "héja a hangvétel" (tartósan szigorú kondíciók fenntartása). Egy biztosnak látszik: a tartalékrendszer átalakításának lépése szigorító politikát jelent.
Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot mai ülésén az MNB monetáris tanácsa. A 14 órakor bejelentett döntésről 15 órakor tart háttérbeszélgetést a Magyar Nemzeti Bank, ahol Virág Barnabás alelnök értékeli a gazdasági helyzetet jegybanki szempontból. Az eseményről folyamatosan frissülő cikkünkben itt tudósítunk.
Az elmúlt egy-két hétben jelentős hozamemelkedés indult a nemzetközi kötvénypiacokon. A tavaly év végi megnyugvást követő újbóli hirtelen megugrás oka, hogy a befektetők az utóbbi hetek erős növekedési és a vártnál magasabb inflációs adatainak tükrében elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban, hogy a vezető jegybankoknak milyen szintig kell emelni az irányadó rátájukat az infláció megfékezésére. A jegybankok és a befektetők is kicsit értetlenül szemlélik, hogy az elmúlt évtizedek legszigorúbb kamatemelési ciklusa az eddigi jelek szerint csak mérsékelten fékezi gazdaságot, és így a vártnál lassabban csökkenti az inflációt. 2022-ben a fő kérdés még az volt, hogy a monetáris szigorítások mellett elkerülhető-e a gazdasági növekedés nagyobb visszaesése, a hard landing, vagy esetleg van esély a puha fékeződésre, a soft landingre. 2023 elején megjelent egy új forgatókönyv, a no landing szcenárió, ugyanis a legfrissebb gazdasági adatok egyelőre nem fékeződést, hanem kisebb élénkülést mutatnak.
Készül a szintlépés Teherán és Moszkva viszonyában.
Kamala Harris jelöltségéről is határozott a vélemény.
Soha nem volt még példa hasonlóra.
Teljesen nyílt a szándék, a szervezők aktivitása kérdéses.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
